Olli Rehn, a finn jegybank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) a következő időszakban is támogató monetáris politikát folytat majd, és először szeptemberben beszélhetnek a koronavírus-válságban bevezetett eszközvásárlási programjuknak a kivezetéséről.
Ma délelőtt ülésezett az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, és a döntés után szokásos módon 13:45-kor tették közzé a kamatdöntésről szóló közleményt. Eszerint nem változtak a kamatok az eurózónában. Az eszközvásárlási programokat illetően sem történt semmilyen változás. Christine Lagarde EKB-elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyelőre túl korai lenne még az eszközvásárlási programok kivezetéséről beszélni. Friss előrejelzést is közölt az elnök: az infláció idén 1,9% lehet, a gazdasági növekedés pedig 4,6% lehet az eurózónában.
Ma elindítja egy jogi eljárás első lépését az Európai Bizottság Németországgal szemben egy olyan ügyben, ami egy éve robbant a koronavírus-válság kellős közepén és az Európai Unió alapvető jogi felépítményét kérdőjelezte meg. A jogi vita idén májusra nyugvópontra jutott, de a jelek szerint most ezt akarja végleg elvarrni a Bizottság azzal, hogy betámadja a németeket és ezzel üzen minden tagállam minden bíróságának, hogy az EU-s jog az elsődleges és az Európai Bíróság áll minden bíróság felett. A fő cél az lehet, hogy a német alkotmánybíróság tavalyi renitens magatartása miatt ne kapjon "vérszemet" se Magyarország, se Lengyelország, se egyetlen tagállam egyetlen bírósága sem, mert akkor az egész EU jogi felépítménye omlana össze.
Frissítés! Szerdán délután valóban be is jelentette az Európai Bizottság, hogy elindítja a kötelezettségszegési eljárás első lépését, egy hivatalos levélküldést a német kormány felé, amelynek két hónapja van reagálni, megoldani a helyzetet. Ha ez a válasz majd nem elégíti ki a Bizottságot, akkor indoklással ellátott véleményt küld a Bizottság a német kormánynak, amelyre szintén két hónapja lesz válaszolni és ha ez sem elégíti ki a Bizottságot, akkor (pl. otthoni törvények nem módosulnak úgy, hogy még egyértelműbben rögzítsék: az EU-s jog elsőbbrendű és a német alkotmánybíróság se kérdőjelezheti ezt meg), akkor az Európai Bíróságra küldi az ügyet. Könnyen lehet, hogy a valódi cél éppen ennek elérése, azaz az, hogy majd az Európai Bíróság mondja ki a "tisztázó" üzenetet a német bíróság felé, (illetve akár pénzbírságra is kötelezze Németországot). Erre utal, hogy a kötelezettségszegési eljárást a német kormány ellen indította a Bizottság, miközben a galibát a német alkotmánybíróság döntése váltotta ki, amely viszont független intézmény, így rá az Európai Bizottság figyelmeztetése sem alkalmazható.
Digitális és zöldpolitikai "forradalmat" ígér a Mario Draghi közgazdász miniszterelnök vezetésével összeállított több mint kétszáz milliárd eurós gazdasági helyreállítási program, amelynek részletei vasárnap kerültek nyilvánosságra.
Ma délután 13:45-kor ismerjük meg az Európai Központi Bank áprilisi kamatdöntő ülésének eredményét, 14:30-kor pedig Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatót tart. A márciusi ülésen az EKB azt ígérte, több állampapírt vásárol majd a piacon, és ezt teljesítette is. A mai ülésen nem várunk változást a monetáris politikai eszközökben, az üzenetre viszont mindenképp oda kell figyelni. Lagarde ismét megerősítheti, hogy az EKB átnéz az infláció átmeneti célsáv fölé emelkedésén, és alighanem szó lesz a reálgazdasági kilábalás kilátásairól. Az eseményről élőben tudósítjuk.
Az eurózóna állampolgárai azt várják az Európai Központi Bank által javasolt digitális eurótól, hogy az privát, biztonságos és olcsó legyen - derült ki az EKB felméréséből.
A legnagyobb német kereskedelmi bank, a Deutsche Bank azzal számol, hogy a világ vezető jegybankjai nem változtatnak alapkamataikon az idén, továbbá nő az amerikai és a német kötvényhozam, illetve drágul az euró a dollárral szemben.
Az olasz miniszterelnöki poszt elvállalásával az Európai Központi Bank előző elnöke, Mario Draghi nemcsak hazája súlyos gazdasági problémáinak kezelésére vállalkozott, kormánya teljesítményének komoly kihatása lehet az EU fiskális integrációja szempontjából is. Ha ugyanis Olaszország, a 750 milliárd eurós uniós újjáépítési alap legnagyobb kedvezményezettje megfelelő hatékonysággal tudja felhasználni a rá eső 209 milliárd eurós keretet, akkor az növelheti az unión belüli fiskális transzferek legitimációját. Emellett szakértők szerint Draghi az EU-n belüli hatalmi viszonyok átrendeződését, a transzatlanti kapcsolatok átalakulását is kiválthatja, miután Merkel közeli távozása, illetve a közelgő francia elnökválasztás miatt az EU irányait hagyományosan kijelölő német-francia tengely a közeljövőben háttérbe szorulhat.
Az Európai Unió a következő hetekben dönt arról, hogy továbbra is felfüggeszti-e a költségvetési hiányra vonatkozó stabilitási követelményeket - jelentette be Paolo Gentiloni gazdasági biztos.
Változatlanul hagyta a kamatszintet az eurózónában az EKB mai kamatdöntő ülésén. Az EKB a közleményben azt írta, hogy az alacsony kamatok mindaddig maradnak, amíg az infláció nem közelít a jegybank 2%-os szintje közelébe. Christine Lagarde az EKB sajtótájékoztatóján elmondta, hogy folyamatosan monitorozzák az euró árfolyamát, valamint elmondta, hogy az inflációs kilátások hosszú távon alacsonyak. A jegybankelnök beszélt a Next Generation EU program fontosságáról is, és szót ejtett a digitális euróról.
A koronavírus második hulláma lassítja az európai gazdaságok kilábalását a válságból, de az újabb körös lezárások már vélhetően nem okoznak akkora sokkot, mint a tavasziak - mondta Klaas Knot, a holland központi bank elnöke.
Meg kell fontolnunk, hogy újrafogalmazzuk az Európai Központi Bank inflációs célját és azt is, hogy magának a célnak a meghatározásánál a tulajdonosok által lakott ingatlanok áralakulására is figyeljünk – mondta a francia jegybank elnöke egy pénteki online konferencián. Francois Villeroy de Galhau egyébként az EKB fő döntéshozó szervének, a Kormányzótanácsnak is tagja, így tehát az üzenete kiemelten fontos éppen akkor, amikor az EKB egyébként is az egész monetáris politikai keretrendszerének felülvizsgálatára készül.
A német jegybank szóvivője hétfőn kulcsfontosságú és egyúttal piaci szempontból megnyugtató kijelentést tett abban az ügyben, ami 3 hónappal ezelőtt még egy gigantikusnak ígérkező jogi és hatalmi harcot vetített előre az eurózónában a német alkotmánybíróság példátlan döntésével. A friss kijelentés lényege, hogy a német jegybank megítélése szerint teljesültek a német alkotmánybíróság elvárásai, ezért a Bundesbank továbbra is részt vehet az Európai Központi Bank által diktált eurózónás kötvényvásárlási programban.
Korai szakaszban van az euróövezeti gazdaság helyreállása, a kilábalás terén nagyok az eltérések a tagországok között - mondta az Európai Központi Bank (EKB) elnöke csütörtökön.
Döntés született Bulgária és Horvátország ERM2- tagáságáról, így 2023-ban - ha az egyéb feltételeket is teljesítik - a két ország bevezetheti az eurót.
Évek óta ismert jelenség, hogy méretükben és profitabilitásukban is csúnyán lemaradtak Európa bankjai amerikai és kínai versenytársaiktól. Az Európai Központi Bank ezért tegnap egy olyan dokumentumot hozott nyilvánosságra, amellyel lényegében az összeolvadások felgyorsítása mellett kötelezi el magát.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint valószínű, hogy az eurózóna már túl van a válság nehezén - írja a Reuters. Az elnök biztosat nem mert mondani, mert tart a második hullámtól.
Már az egyharmada eltelt annak az időnek, amit a német alkotmánybíróság a példátlan döntésében megszabott, hogy magyarázatra kényszerítse az Európai Központi Bankot annak pénznyomtatási programjáról. Most nagyon úgy tűnik: a két szálon futó történet trükkös húzásai elvezetnek odáig, hogy kielégítik a német bíróság igényét, amely végül elfogadja majd a programra felhozott érveket és így nem tiltja el a vásárlásokban való részvételtől a német jegybankot. Arra az esetre is készül egy vészforgatókönyvvel az EKB, ha mégis eltiltanák a német jegybankot, igaz abban az esetben rendkívül súlyos következményekkel kellene számolni és maga az eurózóna fennmaradása is kérdésessé válhat. Sőt, mindettől függetlenül egy újabb támadás is készül az EKB ellen, éppen a koronavírus-válságban elindított új eszközvásárlási programja miatt.
Furfangos megoldással állt elő egy német európai parlamenti képviselő a lehetletlennek tűnő helyzet megoldására, amelyet a német alkotmánybíróság döntése idézett elő az EKB eszközvásárlásával kapcsolatban. A javaslat szerint nem a német parlamentnek, hanem az Európai Parlamentnek kell magyarázó nyilatkozatot kérnie az EKB-tól, hiszen előbbivel ellentétben a közösség döntéshozó szervének joga van az eurózóna jegybankját számonkérni, és ezzel nem sérülne az EKB szuverenitása. Ha az EP kérésére az EKB nyilvánosságra hozza az eszközvásárlást megelőző döntéseit, azzal eleget tehet a német taláros testület kérésének, és igazolhatja a döntés megalapozottságát. A javaslatot az összes jelentős német párt támogatja.
Sosem volt még olyan súlyos következménye a német alkotmánybíróság döntésének Európa jövője szempontjából, mint a május 5-i döntése volt, hiszen valójában az eurózóna és az Európai Unió egyben maradása a döntés tétje, ami így világgazdasági jelentőségű ügy – mutat rá minapi terjedelmes, általunk három pontra sűrített anyagában Erik Nielsen, az UniCredit Research főközgazdásza.